Már nem nagyon szabadott volna hegyre mennem, de az UB-s csapatunkkal korábban kitaláltuk, hogy ismerkedési és csapatépítési célzattal közösen könnyeden lefutjuk a Classic Balboát (19 km a Budai hegyekben az Erzsébet-kilátóig, majd vissza, 829m szintemelkedéssel). Sajnos Andi betegség miatt mégsem tudott jönni (Gyógyulj meg gyorsan!!!), így Cilivel ketten hódítottuk meg a hegyeket.
\\
I shouldn't run in the hills already, but with the UB team we figured out to run the Classic Balboa as a meeting and teambilding event (Balboa means 19km in the Budai hills, up to the Erzsébet viewpoint, then down back, with 829m elevation). Unfortunately Andi got sick, she couldn't run with us (Get well soon!!!), so we had to conquer the hills with Cili.

Tavaly kellett, most nem volt indokolt a szöges talp, így elég hamar le is vettem, de ahhoz nem voltam elég okos, hogy ezt havas területen tegyem meg, így a sapkám áldoztam be inkább a sár oltárán a sárga hátizsákom helyett, a fejemnek úgyis kezdett melege lenni.
\\
Last year it was neccesary, but in this year not, so I took off my spikes soon, but in the mud not in the snow, so I used my cap to save my yellow backpack from the muddy spikes. I didn't need already the cap luckily.

Az útvonal a megszokott, a terep viszont mindig más arcát mutatja: most szinte kivétel nélkül az összeset. Volt hó, kissé fagyottabb havas talaj, tocsogó sár, köves út, és emlékeztetőnek néhány igen rövidke szakasz, hogy azért tudjuk, nem kizárólag ilyen lehet a talaj. (: De az idő legalább csodás volt!
\\
The route is as usual, but the terrain have many faces: there was snow, a little bit icy ground, splashing mud, stony road, but sometimes a few almost normal. (: But the weather was amaizing!

Tominak hála kaptam tesztelésre egy Suunto órát, így dupla nyomonkövetéssel indultam útnak, majd utólag kielemzem, miként futott a bal, illetve a jobb oldalam. ;)
\\
Thanks for Tomi for the watch for testing, so with the Suunto I followed my route twice. Later I will compare the running of my left and right side. ;)

Szerencsére ez az útvonal nem 3 km emelkedővel kezdődik, meg kifejezetten élményként akartuk futni, így azért nem haltam meg már az elején, de a dombok megjelenésekor picit lemaradt a levegőm (azaz én gyorsabban futom az emelkedőt, mint ő). Lefelé nem volt baj, a vízszintest is bevettük, sőt, az idő előrehaladtával egyre jobban mentek a dombok is. Cili jófej volt, és néha megvárt, amikor lemaradtam (köszönet érte!!!), de a legvégére annyira menő lettem, hogy az utolsó 3 km-t a maga folyamatos emelkedésével és dombocskáival megállás nélkül lefutottam - ennek különösen örülök.
\\
Thank God this route doesn't start with a 3 km upward, and we wanted to run it like a joy, so I didn't die early, but the hills took off my breath (I run faster uphills like my breath). There was no problem downward, we swallowed the flats, indeed, after a time I could run more better up to the hills too. Cili was nice and waited for me sometimes when it was neccesary (many thanks for that!!!), but in the end I became so awsome I ran the last 3km upward with hills without a stop - I'm particularly happy about this.

Természetesen volt minden, ami ide kellett: bemelegítés Rocky-ként és a Rocky-ra, szürke pulcsi, felugrás az Erzsébet-kilátónál, és célbaérkezés Rocky-vá válva.
\\
Of course there was anything what had to be here: warm up like Rocky to the music of Rocky, gray jumper, jumping high at the Erzsébet viewpoint, and finishing becoming Rocky.

Élményfutás volt a cél, az is lett (de ma már több emelkedőt nem akarok látni P:), fájdalom nem volt közben, nem estünk el (ez nagy szó!), továbbra is jó a futóhátizsákom, kipróbáltam a legújabb fejlesztésű cipőt, a "Moka Sar Sar" típust dimanikusan változó talpvastagsággal :D, és javítottam pontosan 4,5 percet a tavalyi időmhöz képest. A végén pedig eszem-iszom, dínom-dánom, gratula és vacogda, de azért jó mindenkinek örülni és futónak lenni! (:
\\
Pleasure was the goal, and we got it (but I don't want to see any uphills today P:), there was no pain, we didn't fall (that's a big deal!), my running backpack is still good, I tried a brand new "Moka Mud Mud" shoe with dynamically changing soles thickness :D, and this time I ran 4,5min faster than last year. There was happy ending, eating, drinking, congrats and freezing, but it's very good to be happy with everybody and being a runner! (:

Köszönöm Cilinek és mindenkinek, gratulálok a célbaérkezőknek!!!
\\
Thanks to Cili and to everyone, and congratulations to every finisher!!!