Van még egy adósságom. És mivel megígértem, és nem is csak én vagyok érintett, ezért igenis törlesztek! (: Ezúttal kicsit rendhagyó formában, mert ha minden jól megy, még videó(cska) is lesz, bár nem olyanra sikerült, mint hittem. Sebaj, majd gyakorlom, beszereztem egy még tesztelés előtt álló kiskamerát saját magamnak is. (:

Egyre inkább kedvet kaptam ahhoz, hogy sokfelé fussak: félmaratont már tudunk futni, a pestieket lassan fejből megcsináljuk (:, lassan túl kevés lesz az éves négy félmaraton a félmaratonmániában. És egyébként is nem sokkal jobb nem a városi szmogban, hanem csodás tájakon, új vidékeken, fák és dombok között futni?! Hát szerintem de! Egyre inkább de! A jó levegő nem kérdés, a természetet mindig is szerettük, a Tihanyi Félsziget partja és belső tava mentén pipacsos és kezdődő levendulavirágzás között szaladni szintén nem a rossz dolgok közé tartozik, a dombok pedig erősítenek, javítják az ember (lányának) futását. Mindemellé beígérnek egy szépséges levendulás-szivecskés érmet. Na, kinek van még kedve ellentmondani? Ugye, hogy ugye!

A történethez hozzátartozik még egy előzetes szál: a Coca-cola női testébresztő futáson a nagy melegben végképp elegem lett a telefon cipeléséből, a két rövidebb távon még elvoltunk, de aztán azt mondtam, hogy ennyi, a tizesre nem viszem magammal, mert nehéz is, bele is izzadok, szorít is, egyszóval nem esik jól viselni. Elkezdtem ennek okán kutakodni órák után, amik követik, merre járok, és azért tudnak még némi információval szolgálni (pl. sebességet is mérnek :P és még úszhatok is benne), és ismét Garmin háza táján járt a szemem, nanáhogyalegdrágábbatnéztemki! :) Kellett hozzá még egy nap, mire leesett, hogy azámhazám, de telefon nélkül hogy lesz zene a futáshoz?! Egyedül futva azért szeretek zenélni, mint tudjuk, a zene 15%-kal képes növelni a futóteljesítményt is, szóval ez így mégsem olyan klafa... Még aznap este küldte a zuniverzum fészbukon a megoldást: a TomTom lett a TF egyik fő támogatója, ráadásul lehet a futóórákat tesztelni aznap, és ráadásul akár fülessel is!!! Utánanézve kiderült, hogy végre van egy olyan óra, ami nemcsakhogy multisport, nemcsakhogy pulzusmérős, nemcsakhogy GPS-es, hanem még képes zenét is szolgáltatni a maga kis bluetooth-os fülesén keresztül! Meg ne kérdezze senki, hogy szerelem volt-e első látásra! (Igen!)

Tesztelésre ugyan nem választattam ki, de... erről kicsit később.

Szóval Tihanyi Félmaraton, menjünk, mert nagyon szép, mert az első alkalommal is szép volt annak, aki volt! Kicsit zsúfolt lett már eddigre a program, pluszminusz 2 hétvége is valami sporteseménnyel telt, de hát valami laza tempóban csak végig tudjuk futni az élmény kedvéért! A Hajni-Bendi páros is jön, Dávid-Csaba is suhan, Blanka is párosozik a papájával, meg közben már mi is neveztünk, és még a rajtcsomagunk is megvan. (Sokk: a rajtcsomag tartalmazta azt a bizonyos szépséges érmet is... Ennyi erővel akár a Kékes Csúcsfutásra is elmehetünk, ennek az érme már úgyis nálunk, és akkor az sem marad ki az azonos nap miatt... Na
 jó, de, kimaradt.)

Ez volt az a nagyon esős időszak, és útközben is sikerült jól belemennünk egy alapos zuhiba, de legalább nem volt mellé rossz idő, és nem lett 40 fok, csak maximum párás levegő. Közben Csaba már betegség miatt visszamondta, és benevezett főszurkolóként az óriási kereplőjével. A terv szerint Szántódon leraktuk a járgányt, összeszedtük magunkat és átkompoztunk Tihanyba, csodálatos balatoni kilátással. Így volt parkolóhely, egyből a rajtnál lyukadtunk ki, és Tihanyban már eszembe is jutott, hogy az egyedi rajtszámom a kocsiban maradt, mert korábban kimászott a csomagból megmutatni magát... Szívás... Szerencsére elég korán érkeztünk, gondoltuk gyorsan órázunk egyet, hátha le lehet csapni még egy tesztelésre, és utána visszamegyek érte. Egy kis chip-kalamajka is volt, de az gyorsan megoldódott. Az óránál viszont viszonylag hosszú időt kellett várakozni, közben én már arra jutottam, hogy veszek is majd egyet, és eme okos gondolat után rájöttem, hogy akkor viszont teljesen feleslegesen várok a tesztelésre, mert egyből meg is vehetem és mehetek is vele. Van egy szuper jófej barátom, aki közben a szuper hőség ellenére bevállalta, hogy visszakompozik a rajtszámomért, és ezt igyekeztem egy jó kis lángossal pluszban is honorálni neki a végén.

Mázlim volt, mert kedvezmény is volt, egy meglepi füles is előkerült, és olyan jófejek voltak a TomTom-osok, hogy állítom, hogy azóta is beleszámít ez is, hogy annyira megszerettem! Ezúton is köszönöm Nekik Tomit! (:

Lehet futási zónát állítani az órán, trénerkedhet nekem a futás közben, a dombokra való tekintettel ezt 5:30-6:00 közé lőttük be. Meglett a csapat többi része is közben, Bendi kölcsön is kapta a másik órám, hogy mérje a saját szuper teljesítményüket. (;

A rajt csúszott, jó 20 percet, de én ilyenen nem idegeskedek, az élmény kedvéért voltam ott. Azért jó lett volna, ha előre tudjuk, hogy csúszik és mennyit, de részletkérdés. Elvileg tempó szerinti rajtzónák voltak hirdetve, biztos a másik szemüvegem volt rajtam, amivel nem láttam őket, de ez sem lényeges. Tomi beüzemelve, a zene is megy a fülemben, és tényleg hallom közben szépen a külvilágot is. (:

Fel voltam vértezve, a szó szoros értelmében: magamra applikáltam Gabi kameráját mellényként, hogy a csodaszép látványból megörökíthessek útközben, ilyet úgysem csináltam még. Hát végül nem is annyira sikerült, de majd legközelebb. (: Elindultunk! Nagyjából pár perc múlva nyakunkba szakadt az eső, megfürdetett alaposan, tartósan. Igazából még jól is esett, felfrissített, a levegőt is kicsit frissebbé varázsolta, és szerencsére nem lett elviselhetetlen pára. Tomi mondta a fülembe folyamatosan, hogy jó vagyok-e, gyorsítsak vagy lassítsak-e, és annak ellenére, hogy a gyári dizsimuzsikát szolgáltatta, egészen jól esett és jó tempót diktált a ritmus is.

Azért egy idő után elállt, a dombok, lejtők viszont maradtak. Igyekeztem tartani a tempót, sík terepen azért ez a sebesség simán megy, így jó lenne itt is teljesíteni, ha már ennyire pontosan tudom Tominak köszönhetően, hogy mennyivel is megyek. Szerencsére eléggé sikerült a sávon belül maradnom, igaz, a dombon felfelé néha kicsit lassultam, de igyekeztem minél jobban megnyomni, ha épp éreztem erőt magamban. De cserébe voltak lejtők is. Lejtőn ugye azt az utasítást kapja az ember, hogy ne fussa el, meg amúgy is vigyázni kell a térdre, mert a lefelét tán még kevésbé szereti, mint a felfelét. Nem esett jól visszafogni magamat, nem szerette a térdem sem, így egy idő után inkább kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha elengedem magam, és gurulok lefelé, átadom magam a gravitációnak. Mivel azért az eséstől félek, meg mégiscsak vizes volt az út, ezért azért folyamatosan észnél voltam, extrán koncentráltam, de jó érzés volt száguldani lefelé, így maradt ez a taktika. (: Természetesen az emelkedők kompenzációja megvolt ilyenkor: a tervezettnél gyorsabbá váltunk a gravitációval összefogva.

Az első nagyobb betonos kör után a belső tó körül volt egy kisebb, izgalmasan földutas kör még. Nagyon szép volt ez is, pipacsok akadtak bőven, levendulát én még kevésbé láttam. Földút, tehát az eső jótékonyan hat rá: plusz kilókkal a cipőnkön futottuk ezt a részt, lehetne hívni akár vádlierősítésnek. Csacsival is találkoztunk ezen a szakaszon, nem futott utánunk, de nagyon tisztelettudóan nem is próbálta ki a patáit rajtunk. (:

Jól esett a sok-sok szurkoló az út szélén, biztonságot adott, hogy minden kereszteződésben állt egy szervező, aki nem engedte, hogy eltévedjünk, és még az autóktól is viszonylag el voltunk választva. A befutónál igazán jó kis bulihangulat alakult ki, ott azért többen összegyűltek, és az óriáskereplős magasember is csinálta rendesen a fesztivált. (:

Összességében én jól éreztem magam, elértem a célomat, mindkettőt, a végén megköszöntem Tomit, és megnéztük a 2 órán belüli teljesítményt, amit első közös utunkon produkáltunk együtt. Nem volt félmaraton, de jó volt az idő, szép volt a táj, jó volt a hangulat, jól esett az eső is, és a végén, bár picit nehézkesen leülve, de megehettük a jutalomlángosunkat, hogy aztán visszakompozva az eredeti oldalra, hazaérjünk a beszerzett levendulaszörp társaságában.

És akkor a hangulat kedvéért egy kisvideó, aki ennél hosszabbat szeretne látni, az külön kérhet. (: (Nem találtam magamról egyetlen képet sem az esemény fotói között, így ennyivel kell beérni...)